omezení
/[ˈomɛzɛɲiː]/
Czechnoun
Definitions
- 1.verbal noun of omezit
- 2.constraint, restriction
- 3.limit
| Case | Singular | Plural |
|---|---|---|
| Nominative | omezení | omezení |
| Genitive | omezení | omezení |
| Dative | omezení | omezením |
| Accusative | omezení | omezení |
| Vocative | omezení | omezení |
| Locative | omezení | omezeních |
| Instrumental | omezením | omezeními |
Nominative
Singular
omezení
Plural
omezení
Genitive
Singular
omezení
Plural
omezení
Dative
Singular
omezení
Plural
omezením
Accusative
Singular
omezení
Plural
omezení
Vocative
Singular
omezení
Plural
omezení
Locative
Singular
omezení
Plural
omezeních
Instrumental
Singular
omezením
Plural
omezeními